|
A KODÁLY ZOLTÁN MAGYAR KÓRUSISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA
amely az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság ……/2010 (……...) sz. határozatával lép érvénybe és visszavonásig érvényes TartalomjegyzékTartalomjegyzék 2Bevezető rendelkezések 3 Az intézmény adatai 4 Jogok és kötelességek 4 A tanulók kötelességei 6 A mindennapi élettel kapcsolatos szabályozások 7 1. Az tanítási napok kezdete 7 2. A tanítási óra 7 3. Óraközi szünetek 8 4. A térítési díjak és a tandíj befizetése 9 5. Egyéni órák 9 6. A délutánok rendje 9 7. Távozás az iskolából, a tanítás, tanulás befejezése 10 8. A hetes teendői 10 9. A helyiségek rendje 11 10. Tisztaság és rend 11 11. Óvó-védő intézkedések 12 12. A tanórán kívüli iskolai élet 12 13. Hivatalos ügyek intézésének rendje 13 14. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok 13 15. Tanulók és szülők tájékoztatása 14 16. Távolmaradás az iskolából 14 17. A tanulók külső megjelenése 15 18. A tanulók magatartása 16 19. Az iskola minősítési rendszere magatartásból 16 20. Az iskola minősítési rendszere szorgalomból 17 21. A tanulmányi munka értékelése 18 22. Jutalmazások 18 23. Büntetések 20 24. Az iskolai tanulók tankönyv támogatás megállapításának helyi rendje 22 25. Vegyes rendelkezések 22 Záró rendelkezések 23 Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 25 A tankönyvtár rendje 25 2. számú melléklet 27 A hangszerkölcsönzés rendje 27 3. számú melléklet 27 A számítógép-használat rendje 27 Bevezető rendelkezésekA házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása az iskola minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége.
A házirendet: · az iskola igazgatója készíti el, · és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Ezen házirend: · a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény; · a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet;
A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat, másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgozni tanítványaikkal a házirend szövegét és megismertetni őket azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelességekkel foglalkoznak.
Az intézmény adatai· neve: Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola · rövidített neve: Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola · székhelye: Budapest I., Toldy Ferenc u. 28-30. · alapító szerve: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V., Városház u. 9-11. · felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V., Városház u. 9-11.
Az iskola nagyobb tanulóközösségei A tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 50 %-a. Jogok és kötelességekA tanulók jogait és kötelességeit teljes részletességükben a Közoktatási Törvény 10–12. §-ának a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolával értelemszerűen összeegyeztethető tételei tartalmazzák. Ezekből kiemelten szem előtt tartandók a következők. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:
Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben diákképviselőkön keresztül érvényesíthetik jogaikat. A képviselőt a közösség választja. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. A diákkörök alakításának szabályai:
Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a)–d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.
A tanulók kötelességei
Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy:
A mindennapi élettel kapcsolatos szabályozások1. Az tanítási napok kezdetea) Az iskola munkanapokon 7-19-ig tart nyitva.
Az iskolába érkezés legkésőbbi időpontja 1–13. évfolyamon minden nap 750
Belépéskor az ellenőrző könyvet fel kell mutatni a portásnak. Akinek ez hiányzik, ill. a fenti időpont után érkezők nevét a portás felírja. Az osztályfőnök dönt arról, hogy a késés igazolt, vagy fegyelmi vétségként kezelendő. Ha a késés igazolatlan, az iskolavezetés által meghatározott feltételekkel jóvátehető.
Megérkezés után a tanulók az osztályteremben készüljenek fel a tanítási napra: a tanszereket, könyveket, füzeteket a szekrényből tegyék a padjukba, az óra kezdete előtt egy perccel üljenek a helyükre, és csendesen várják a tanárt.
b) Reggeli előkészület, iskolagyűlés stb.
Az alsó tagozatosok naponta 8–810-ig az osztályfőnökkel vagy más tanítóval reggeli előkészületet tartanak.
5–13. évfolyam: kedden és csütörtökön 800-tól 810-ig reggeli előkészületet tart az osztályfőnök vagy megbízottja, havonta egyszer – általában az első szerdán – 745-től iskolagyűlés keretében az igazgató értékeli az előző hónapot, illetve tájékoztatja a tanulókat a következő hónap eseményeiről, az aktuális feladatokról.
Hétfőn csendes a reggel, hangszeren ekkor senki ne gyakoroljon. 2. A tanítási óraa) A tanítási órák rendje:
5–13. osztály 1–4. osztály
1. óra 810 – 850 810 – 850 2. óra 900 – 940 905 – 945 3. óra 955 – 1035 955 – 1035 4. óra 1045 – 1125 1045 – 1125 5. óra 1135 – 1215 1135 – 1215 6. óra 1225 – 1305 1225 – 1305 7. óra 1315 – 1355 1315 – 1355 8. óra 1405 – 1445 1405 – 1445
b) A tanulók felállással köszöntsék a belépő vagy távozó tanárt, valamint a tanórák látogatóit.
c) Az óráról való késést, a tanár rögzíti a naplóban, az időtartam megjelölésével. A késési időket az osztályfőnök összeadja, és 45 percenként igazolatlan órákra váltja át. Három késés a vezetőség szóbeli figyelmeztetésével, újabb három pedig írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetéssel jár.
d) A tanulók az órán a tanár utasításai alapján dolgoznak, és csak az ő engedélyével beszélhetnek.
e) Tilos a tankönyvekbe, iskolai füzetekbe, dolgozatokra firkálni, kéretlenül rajzolni, oda nem illő mondatokat írni.
f) A tanulók gondoskodjanak arról, hogy osztályzataik – a tanár által kialakított rend szerint – bekerüljenek az Ellenőrző könyvükbe (Tájékoztató füzetbe). 3. Óraközi szüneteka) A szünetek hossza általában 10 perc. Célja a felfrissülés, és előkészület a következő tanórára. Ha egy mód van rá, minden tanuló mozogjon a folyosón vagy az udvaron.
b) Az udvari tartózkodás rendje: a szünetekben az udvaron a tanulók csak az ügyeletes tanár jelenlétében tartózkodhatnak. Az udvar ajtaját az ügyeletes tanár nyithatja ki.
c) A folyosókon és az udvaron játék közben mindenki vigyázzon magára, társaira és az eszközökre is. A folyosókon a menetirány szerinti jobb oldali közlekedés érvényes. A folyosókon és a lépcsőn rohangálni balesetveszélyes és tilos. d) Az órakezdés előtt 1 perccel minden tanuló legyen a termében, illetve az órarend szerinti megfelelő szaktanterem előtt, és csöndben várja a tanárt. 4. A térítési díjak és a tandíj befizetéseA zeneiskolai térítési díj és a tandíj mértékét az 1993. évi LXXIX. törvény 115. §, 116. § 117. § alapján, a térítési díj fizetése alól való mentességet pedig a 114. §, 117. § és 121. § illetve a 73/1996.(XII. 20.) sz. fővárosi közgyűlési rendelet 4. § előírásai alapján állapítjuk meg. A térítési díj illetve a tandíj befizetésének határideje: 1. félévre: november 30-ig 2. félévre: április 30-ig A tanulók a tanév elején az osztályfőnöki órán értesülnek a zeneiskolai térítési díjak teljes tanévre vonatkozó összegéről. A díjakat közvetlenül az iskola pénztárába kell befizetni a megadott határidőig. A befizetett díj csak akkor téríthető vissza, ha a tanuló a zeneiskolai tanulmányok megkezdése előtt írásban visszavonja beiratkozási szándékát. Ha a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézménybe is jár, akkor a szülőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy melyik iskolában milyen tanszakon vesz részt művészeti képzésben térítési díj fizetése mellett.
Az étkezési térítési díj befizetése a tanév elején közzétett időpontokban történik. Aki a pótbefizetést is elmulasztja, az adott hónapban nem részesül étkeztetésben. Az étkezés az esedékességet megelőző 72 óráig lemondható, a befizetett összeg a következő hónapban jóváírásra kerül. Az ebédelés órarendi beosztás szerint a Donáti utcai kollégium ebédlőjében, tanári felügyelet mellett történik. A gimnazisták, lehetőleg együtt, de önállóan mehetnek ebédelni. 5. Egyéni órákEgyéni órákon is pontosan, a szükséges felszereléssel jelenjen meg mindenki. Ha az egyéni óra kezdete után 5 perccel még nem érkezett meg a tanár, ezt jelezni kell az osztályfőnöknek vagy az iskolatitkárnak. Az év elején önként vállalt tevékenységek (szakkör, második vagy harmadik hangszer stb.) év közben nem hagyhatók abba. 6. A délutánok rendjeAz iskola pedagógiai programjából adódóan a napközis és tanulószobai foglalkozást minden jelentkező tanuló számára biztosítjuk. A tanítási órák után – az év elején elkészített és az osztályfőnökkel egyeztetett program szerint – az 1–4. osztályosok szabadidős tanítójukkal, a fölső tagozatos és a gimnazista tanulók a folyosói ill. udvari ügyeletet biztosító tanárokkal – lehetnek az iskolában. Az alsó tagozatosok 15–16-ig, a fölsősök és a gimnazisták 15–1630-ig a kijelölt teremben, ill. osztályfőnöki vagy szaktanári engedéllyel a könyvtárban tanuljanak. 7. Távozás az iskolából, a tanítás, tanulás befejezéseTanítási időben az iskolából csak írásos tanári engedéllyel mehetnek ki tanulók, ezt elsősorban az osztályfőnök vagy helyettese, távollétükben az iskola vezetése adhatja. A kilépőt – mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, a távozás okát, idejét és az engedélyező aláírását –, a portán le kell adni. 15 óra után csak azok a tanulók lehetnek az iskolában, akiknek szervezett programjuk van, illetve akiknek az osztályfőnökük erre engedélyt adott. 8. A hetes teendőiAz osztály heteseit az osztályfőnök jelöli ki. Nevüket a naplóba beírja.
A hetes a következő dolgokat végezze el: a) tanórák előtt törölje le a táblát, gondoskodjon krétáról, táblatörlőről; b) a hiányzók nevét, illetve azokét, akiknek hiányzik az ellenőrző könyve, írja a tábla szélére, a tanár kérésére jelentsen; c) a tanítás kezdete előtt, és az óraközi szünetekben szellőztessen; d) ha a szemetes napközben megtelik, tegye ki a folyosóra (óra alatt a takarítónő kiüríti) a következő szünetben tegye vissza a terembe; e) ha az osztály elhagyja a termet (szaktanterembe, udvarra megy stb.) csukja be az ablakokat, kapcsolja le a villanyt, zárja be a termet, a kulcsot adja le a titkárságon; f) ha a tanóra kezdete után 5 perccel még nem érkezett meg a tanár, szóljon a tanáriban vagy az iskolatitkárnak.
A két Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 9. A helyiségek rendjea) Osztályterem: figyeljen mindenki arra, hogy a terem napközben is rendben legyen. Hazainduláskor minden tanuló tegyen rendet maga körül, a székét igazítsa a helyére, a padját ürítse ki, az itt maradó tanszereket tegye a saját szekrényrészébe. Aki utoljára megy el, nézzen körül, törölje le a táblát, az ablakokat csukja be, a villanyt kapcsolja le.
b) Szaktantermek: a szaktantermet is rendben kell hagyni óra után. Ha belépéskor rendetlenség, összefirkált pad vagy bármi rendellenesség észlelhető, szólni kell az órát tartó szaktanárnak. A szaktantermek zárva vannak, oda csak a tanárral együtt mehetnek be a tanulók.
c) A tornaterembe be utcai cipőben senki ne menjen be! Bent tartózkodni csak a testnevelő tanár engedélyével szabad.
d) Az udvarra csak tanárral együtt vagy a vezetőség engedélyével szabad kimenni.
e) A tanári szobába tanuló ne menjen be, szükség esetén kopogással jelezhető, hogy segítségre van szükség. 10. Tisztaság és renda) Az iskola felszereléséért, a közvagyon megóvásáért mindenki egyénileg, illetve és az osztály közössége együtt is anyagilag felelős. Az okozott kárt vagy észlelt rendellenességet haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek, az ő távollétében az iskolatitkárnak.
b) Ügyeljen mindenki a tisztaságra, a rendre. A fegyelmezetlenségből vagy gondatlanságból keletkezett kár megtérítésére az iskola kötelezheti a károkozó tanulót, ill. szüleit.
c) Minden iskolai holmin szerepeljen a tanuló neve. Szorgalmi időben az iskolai felszerelések a kijelölt szekrényben tárolhatók. A tornaruhát legalább a hét végén haza kell vinni.
d) A tanuló tulajdonában lévő vagy az iskolától kölcsönzött hangszert a tanítási nap végén mindenki vigye haza. Nagyobb hordozható hangszer esetén a tanuló megbeszélés szerint kérheti a megőrzést a titkárságon vagy a tanári szobában.
e) A nyári szünetre minden holmit haza kell vinni, a szekrényeket teljesen ki kell üríteni.
f) Tanításhoz nem tartozó eszközöket (pl.: játék, rádió, magnó, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz stb.) a tanulók ne hozzanak az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt ad. A mobiltelefon használata tanulók részére az iskolában tilos. Az 5-13. osztályos tanulók mobiltelefonjaikat és egyéb értékeiket csak a kijelölt szekrényekben tarthatják, szükség esetén az igazgatói irodában adják le.
f) Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
g) Nem tartható a tanulóknál fegyver (játék sem) és fegyvernek minősülő eszköz (pl.: kés, bicska) sem.
h) Hirdetés, plakát, meghívó az iskola területén akkor tehető ki, ha szerepel rajta a kihelyezést kérő aláírása, és az igazgatóság engedélyezte azt. Tilos a kihelyezett plakátokra, hirdetményekre írni, rajzolni vagy azokat egyéb módon rongálni. 11. Óvó-védő intézkedésekAz osztálytermek kulcsai a titkárságon, az egyéb helyiségek kulcsai a portán találhatók. A portáról csak az iskola dolgozói vehetnek át kulcsot. Tűzriadó esetén az ismert és begyakorolt formában kell elhagyni az épületet. Aki nem tanulója vagy dolgozója az intézménynek, csak hivatalos ügy intézése miatt tartózkodhat az iskolában. 12. A tanórán kívüli iskolai életa) A Kórusiskola 3–13. osztályos tanulói valamennyien kórustagok. Az 5–13. osztályosok a tanévet megelőző hónapban egyhetes kórustáborban vesznek részt. Ha erről a művészeti vezető engedélye nélkül távol marad valaki, vagy határidőre nem pótolja az ott tanultakat, nem vehet részt a tanév munkájában, tanulmányait másik iskolában kell folytatnia. Az iskolai munkaterv szerint szervezett délutáni, hétvégi foglalkozásokon kötelezően részt kell venni.
b) Szombati kóruspróbák az év eleji beosztás szerint havonta átlagosan kétszer vannak. Váratlan szereplések miatt a próbák rendje változhat.
c) Az iskolában hangszeres gyakorlásra van lehetőség az iskolavezetés vagy a hangszeres tanár előzetes engedélyével: keddtől péntekig reggel 7-től 750-ig, és minden nap tanítás után 14-19 óráig. A szünetekben a hangszeres gyakorlás tilos, kivéve az ének- ill. szolfézsórát megelőző szünetben.
d) A havi kirándulás szervezhető osztályonként, több osztálynak vagy mindenki részére. A megbeszélt programokon kötelező részt venni, a távolmaradás csak osztályfőnöki engedéllyel lehetséges.
e) Bármilyen iskolán kívüli kötelezettség vagy elfoglaltság csak akkor vállalható, ha az iskolai feladatok teljesítésének rovására nem megy. Az osztályfőnök a szülőkkel megbeszélve javasolhatja az iskolán kívüli elfoglaltság abbahagyását, ha ez túlságosan megnöveli a tanuló terheit. 13. Hivatalos ügyek intézésének rendjeHivatalos ügyeket és a tanuláshoz kapcsolódó fénymásoltatást az óraközi szünetekben ill. naponta 1530-ig lehet intézni a titkárságon. A fénymásolás elkészítésének ideje az iskolatitkár egyéb elfoglaltságától függ. A tanítási szünetekben lévő ügyeleti napok és órák a folyosói ill. az utcai hirdetőtáblán elolvashatók. 14. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályokAz igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak (középiskolában tájékoztat a felkészítés szintjéről is). A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni.
A tanulók május 20-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. Ha egy tanuló iskolakezdés illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.
A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell.
Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolhatja. 15. Tanulók és szülők tájékoztatásaAz iskola és a szülők közötti kapcsolatot az Ellenőrző könyv (Tájékoztató füzet), a Szülői levél, családlátogatások, közös fogadóórák, szülői értekezletek, fórumok, a szülői levelezőlista és a Szülői Tanács összejövetelei biztosítják. Minden osztály szülői közössége két tagot delegálhat a Szülői Tanácsba. Ellenőrző könyv: Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze; okmány. Bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. Az iskola értesítéseit a beírás napján kell aláíratni valamelyik szülővel. A tanulók minden kérésükkel, problémájukkal forduljanak az osztályfőnökükhöz, ő segít a megoldásban. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. A tanulóközösség egészét érintő kérdésekről az iskolagyűléseken értesülnek a tanulók. 16. Távolmaradás az iskolábóla) Ha komoly indok van rá (pl. temetés, esküvő, ballagás), a szülők írásban, előzetesen kérhetnek felmentést a tanítási órák alól. Három napig az osztályfőnök, ezen túli időtartamra az iskola igazgatója adhat engedélyt. Állami vizsgát megelőző napról a tanuló az osztályfőnök engedélyével maradhat távol. Ha mindezek az esetek kórusprogramot (próba, szereplés stb.) is érintenek, az engedélyhez a kórusvezető előzetes írásbeli hozzájárulása is szükséges. Az iskola munkatervében szereplő, és az egész iskolát érintő ünnepélyekről, megemlékezésekről (évnyitó, október 23., március 15., ballagás, évzáró stb.) csak igazgatói engedéllyel lehetséges a távolmaradás.
b) Ha a tanuló megbetegszik, a szülő erről telefonon tájékoztatja az iskolát a hiányzás első napján. A hiányzást a szülők az Ellenőrző könyv (Tájékoztató füzet) „mulasztás” rovatában igazolják. Egy tanévben összesen három nap betegséget igazolhat a szülő, ezen túl minden betegségről orvosi igazolást kell hozni.
c) Aki testnevelésből egész évre fel van mentve, vagy időszakosan gyógytornára jár, nem kell részt vennie a testnevelésórán, ha az az első vagy utolsó órában van. Napközben azonban meg kell jelenni az órán, és ott a tanár által előírt feladatokat kell végezni. Aki iskolán kívüli gyógytornára jár, annak is részt kell vennie az iskolai gyógytestnevelés órán. Testnevelés alól felmentést – szakorvos javaslata alapján – csak az iskolaorvos adhat.
d) Ha hivatalos ügyet (hatósági idézés, orvosi vizsgálat stb.) kell elintézni tanítási időben, akkor ezt előre kell jelezni az osztályfőnöknek, illetve kórusprogram esetén a kórusvezetőnek is, utólag pedig hivatalos írással kell igazolni a távollétet. Tanítási idő alatt orvosi vizsgálatra, kezelésre csak abban az esetben szabad menni, ha máskor nincs rá lehetőség.
e) A vállalt emelt szintű érettségi előkészítő órákról, egyéni órákról, kórusról, tanulószobáról, délutáni kötelező foglalkozásról, ill. egyéb iskolai programról történő késésre, hiányzásra és bármely távollétre ugyanaz érvényes, mint a tanítási órákra.
f) A hiányzást – külön felszólítás nélkül – 3 napon belül igazolni kell. A 3 napon túli igazolás fegyelmi vétség, 8 napon túl a hiányzás már nem igazolható. Az első igazolatlan órát követően, majd ha az igazolatlan órák száma eléri a tízet, az osztályfőnök a szülőt írásban értesíti. Ha az igazolatlan órák száma meghaladja a 30-at, a nem tanköteles tanulók jogviszonya megszűnik, tanköteles tanulók esetében az iskola kezdeményezi a tanuló más iskolába való áthelyezését.
g) Egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen nem haladhatja meg a 250 órát, ill. egy tantárgyból a tanítási órák 30 %-át. Ha ennél több a mulasztás, a nevelőtestület mérlegelheti, hogy engedélyezi a tanuló számára osztályozó vizsga letételét, vagy pedig évismétléssel folytathatja tanulmányait.
h) Ha egy tanulónak tanítási idő alatt rosszullét vagy más komoly ok miatt el kell távozni az iskolából, az órát tartó tanárnak vagy az iskolatitkárnak haladéktalanul értesítenie kell a szülőket. E nélkül egyetlen tanuló sem hagyhatja el az iskolát.
i) Ha az iskolában vagy iskolai kiránduláson, rendezvényen baleset, sérülés vagy bármilyen rendkívüli esemény történik, erről azonnal szólni kell a kísérő tanárnak, felnőttnek, aki tájékoztatja az igazgatót. 17. A tanulók külső megjelenésea) A tanulók ruházata legyen mindig tiszta, gondozott. Ezzel is kifejezhető az iskola és az egymás iránti megbecsülés. Kerülni kell a megütközést keltő vagy gondozatlan öltözködést, hajviseletet, a túlzott bizsu- és ékszerviselést. A haj, szem, köröm festése, az arc kikészítése sem az iskolában, sem szereplések (kórusutak) alkalmával nem megengedett. Ez a rágógumizásra is vonatkozik.
b) Testnevelés órákon a testnevelők által a tanév elején hirdetett tornaruhában kell megjelenni. A tornaterembe csak tornacipőben szabad tartózkodni.. 18. A tanulók magatartásaa) Az egymás közötti viselkedés legyen baráti, jellemezze testvéri jóindulat, tiszteletteljes beszédmodor, és segítőkészség.
b) A felnőttekkel szembeni a tanulók legyenek előzékenyek, mind az iskolában, mind az iskolán kívül. Felsősként, gimnazistaként mutassanak példát fiatalabb társaiknak kötelességteljesítésben, felelősségérzetben.
c) Ne felejtkezzenek el köszönni találkozáskor az iskola tanítóinak, tanárainak, dolgozóinak, viselkedjenek udvariasan (beszéd, testtartás) az iskolát meglátogató vendégekkel.
d) Az iskolán kívüli közös programokon, a közlekedési eszközökön kerüljék a hangoskodást, a megütközést kiváltó viselkedést.
e) Tilos minden ön- és környezetpusztító élvezeti cikk fogyasztása. 19. Az iskola minősítési rendszere magatartásbólPéldás (5) magatartású, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel: a) felelősséget érez az iskola, a közösség iránt; megtartja az iskola házirendjét, és feladatkörében arra törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák; kezdeményező készségével segíti az iskolai életet; b) önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, és ezt megbízhatóan teljesíti; c) önállóan és meggyőződéssel nyilvánítja ki véleményét, aki emberi kapcsolataiban őszinte, aki művelt fiatalhoz illő hangnemet használ; d) törekszik – lelki érettségének megfelelő – önnevelésre, önművelésre, az ehhez kapott útmutatást elfogadja és igyekszik megvalósítani, akinek nincs fegyelmi büntetése ill. fegyelemsértésre vonatkozó ismételt tanári bejegyzése; e) nincs jóvá nem tett késése és igazolatlan órája.
Jó (4) magatartású: a) aki az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg kifogástalanul, de írásbeli fegyelmi büntetése nincs; b) aki késéseinek csak egy részét tette jóvá.
Változó (3) magatartású: a) aki az előbbiek egyike ellen súlyosan, ill. kisebb mértékben, de ismételten vétett; b) akinek osztályfőnöki vagy igazgatói büntetése van; c) akinek egy tanítási napot meghaladó igazolatlan órája van.
Rossz (2) magatartású: a) aki az előbbi pontok közül több ellen is súlyosan vétett; b) aki szigorú megrovást kapott; d) aki romboló magatartásával többszöri figyelmeztetés ellenére sem hagy fel 20. Az iskola minősítési rendszere szorgalombólPéldás (5) szorgalmú, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel: a) kötelességeit pontosan teljesíti (írásbeli feladatait önállóan készíti el, mulasztásait időben pótolja, indokolt készületlenségét időben jelenti és igazolja, az órákra képességének megfelelően és megbízhatóan készül), tanulmányi téren kezdeményező (érdeklődő, aktív); b) tevékenyen részt vesz egyéni fejlődését szolgáló diákkörök munkájában ill. tanulmányi versenyeken, pályázatokon (de csak akkor, ha mindez nem megy kötelező munkája rovására); c) aki rendben tartja iskolai holmiját; könyvei, füzetei tiszták, padjával törődik, írásbeli munkáinak külalakja gondos, felszerelését rendszeresen elhozza a tanítási órákra.
Jó (4) szorgalmú: aki az előbbiek egyikének-másikának nem felel meg, de ilyenek miatt fegyelmező intézkedést nem kapott (többszöri szóbeli vagy egy írásbeli figyelmeztetés);
Változó (3) szorgalmú: aki az előbbiek egyike ellen súlyosan, ill. kisebb mértékben, de ismételten vétett, és emiatt egynél több írásbeli figyelmeztetést, vagy intést kapott;
Hanyag (2) szorgalmú: aki az előbbiek közül több ellen is súlyosan és ismételten vétett, és ezért osztályfőnöki vagy igazgatói büntetést kapott;
Elégtelen (1) osztályzatú tanuló változónál jobb szorgalom-minősítést nem kaphat.
21. A tanulmányi munka értékeléseA diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer.
Az 1–3. évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, a haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
A félévi osztályzat az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Az érdemjegy nem automatikusan az évközi osztályzatok átlaga, indokolt esetben attól eltérhet, de csak egy egésznél kisebb mértékben.
Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket.
A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 22. Jutalmazásoka) Év közben: - szaktanári dicséret szóban - szaktanári dicséret ellenőrzőbe írva - osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva - igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva - igazgatói dicséret az iskola nyilvánossága előtt
b) Év végén: - bizonyítványba írt szaktanári dicséret - bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret - oklevél - jutalomkönyv - igazgatói dicséret az iskola nyilvánossága előtt c) Karácsonykor: - Karácsonyi tanulói díjak d) Kodály-napon: - „Kórusiskoláért” díj
A jutalmazások elvei a) Évközi jutalmak Egyszeri eseményként vagy tanéven belüli rövidtávú tendenciaként megmutatkozó szorgalom jutalmazása, amely szorgalom egy vagy több tantárgy anyagának elsajátítására irányul.
Az értékelés módja relatív, jutalmazni tehát egy korábbi átlagszinthez viszonyított javulást lehet.
A jutalmazás szintje a fentebbi felsorolás sorrendjében nő. Az odaítélés a sorokban megjelölt személy lehetősége, a mindenkori alsóbb szintek javaslatának figyelembevételével.
b) Év végi jutalmak Lehetőség szerint az egész tanévre, de mindenképpen legalább annak második felére kiterjedő töretlen szorgalom elismerése.
Az értékelés módja abszolút, jutalmazni tehát a tartósan elért osztályzati szintet lehet.
A jutalmazás szintje a fentebbi felsorolás sorrendjében nő. Az odaítélés a sorokban megjelölt személy lehetősége, a mindenkori alsóbb szintek javaslatának figyelembevételével.
c) Karácsonyi tanulói díjak Pedagógusok és tanulók javaslatai alapján kaphatja egy-egy tanuló két kategóriában. Az egyiket a tanulmányi munka, a másikat közösségi tevékenység alapján ítéljük oda.
d) „Kórusiskoláért díj” A díj célja, hogy kifejezze megbecsülésünket és köszönetünket azoknak, akik kiemelkedő módon segítik iskolánkat, kialakítják és ápolják hagyományait, tetteikkel öregbítik hírnevét.
23. BüntetésekHa a tanuló kötelességeit részben vagy egészben megszegi, és ez az iskola vagy bárki számára hátrányt jelent vagy jelenthet, a tanuló fegyelemi felelősségre vonható és büntethető.
a) A fegyelmezés fokozatai: - figyelmeztetés négyszemközt, majd közösség előtt - írásbeli figyelmeztetés - írásbeli intés (szaktanári vagy osztályfőnöki) - igazgatói figyelmeztetés, majd intés Az írásos fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell jegyezni.
b) A fegyelmi intézkedések fokozatai és formái: A fegyelmi büntetések rendjét általánosságban a Közoktatási Törvény 76. §-a szabályozza, ennek az iskolánkra értelemszerűen vonatkozó tételei szerint kell eljárni.
A közoktatási törvény alapján a fegyelmi büntetések a következők: - megrovás - szigorú megrovás - kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása - eltiltás a tanév folytatásától - kizárás az iskolából
Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók.
A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala Tagjai: - az intézményvezető vagy egyik helyettese - az érintett tanuló osztályfőnöke - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus - egy, a tanuló által felkért pedagógus
A tanulóval szemben indított fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje A 11/1994 MKM rendelet 32§-a alapján a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás megindítását Diákönkormányzat és a Szülői Tanács kezdeményezheti. Az egyeztető eljárás megszervezésében, az egyeztetésben résztvevők felkérésében, a dokumentáció elkészítésében az általuk delegált tagokból álló bizottság működik közre.
Az egyeztető eljárás megindításának feltételei: - a kötelességszegő, a sértett és a sérelem konkrétan ismert - a kötelességszegő elismeri a fegyelmi vétség elkövetését - a sértett írásbeli nyilatkozata arról, hogy beleegyezik az egyeztető eljárás lefolytatásába - az egyeztető eljárás célját, lényegét az érintett tanulók megismerik
Az egyezető eljárás megindítását követő 16. napra az igazgató összehívja a fegyelmi tárgyalást.
Az egyeztető eljárást végző bizottság tagjai: - az intézményvezető vagy egyik helyettese - az érintett tanulók osztályfőnökei - kettő, az egyeztető eljárást megszervező bizottság által felkért, a fegyelmi ügyben független pedagógus
Az egyeztető eljárást lezáró megállapodás tartalma
- a kötelességszegés előzményei, okai - a bekövetkezett sérelem tényszerű leírása - a sérelem jóvátételének módja, határideje - a sértett és a kötelességszegő nyilatkozata arról, hogy a megállapodás mely része hozható nyilvánosságra - a felek (kiskorú tanuló esetén a szülő) aláírása
c) A tanuló kártérítési felelőssége
Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz, a kár értékének megállapítása után a kárt gondviselőjének meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér 5 havi összegét nem haladhatja meg. 24. Az iskolai tanulók tankönyv támogatás megállapításának helyi rendjeAz igazgató minden tanévben felmérést készít a munkaközösség-vezetők és a szaktanárok körében a következő tanévre szükséges tankönyvekből, valamint arról hogy az ingyenes tankönyvtámogatásra ki jogosult. Az ingyen tankönyvre jogosultak körében a költségvetési törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tanulók számára külön normatív támogatás adható. A minimálbéren élők és az egyedülállók számára a normatív tankönyvtámogatásból támogatottak körének könyvtári tankönyvkölcsönzést teszünk lehetővé, amennyiben már ki tudtuk elégíteni az ingyenes tankönyvre jogosultakat. Ennek a támogatásnak az igénylése a központi tankönyvtámogatást igénylő lap. A támogatás mértékének elbírálása az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata a felmért adatok és az éves tankönyvjegyzék alapján. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt és erről az iskola igazgatója az osztályfőnökök útján értesíti a szülőket. Mindezek mellet az iskola igazgatója kezdeményezi a tanuló lakóhelye szerinti illetékes önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
25. Vegyes rendelkezésekA tanulók által előállított alkotások vagyoni jogára vonatkozóan a Közoktatási Törvény 12. §-ának 4. pontja rendelkezik. Mivel azonban az Iskola jellegéből adódóan az ilyen természetű alkotások vagyoni joga az Iskolánál marad, azt az Iskola másra át nem ruházza, díjazásra nem kerül sor.
A középiskolai felvételi szempontjából sajátos helyzetűnek tekinthető tanulók: - a szakértői és rehabilitációs bizottság által sajátos nevelési igényűnek nyilvánított tanuló - az a tanuló, akinek a testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll - az a tanuló, akinek testvére, szülője az iskolának diákja volt.
|